Eredeti cím: How to Marry a MarquisSorozat: A korona szolgálatában 2.
Kiadó: GABO
Oldalszám: 316 oldal
Moly: 87%
Goodreads: 4.01
Eredeti megjelenés éve: 1999
Fülszöveg:
A lány megpróbálja követni a szabályokat…
Amikor Elizabeth Hotchkiss munkaadója könyvtárában a Hogyan fogjunk márkit egy példányára bukkan, biztos benne, hogy valaki otromba tréfát űz vele. Tudja, hogy kénytelen férjhez menni, hiszen három kisebb testvérét el kell tartania. De vajon ki az, aki kitalálta, mennyire fontos ez neki? A csábítás kézikönyve lehet a megoldás, abból semmi baj nem származhat, ha belenéz egy kicsit.
…ám a férfinak saját szabályai vannak
James Sidwellt, azaz Riverdale márkit azért hívatta magához a nagynénje, mert az idős hölgyet zsarolja valaki. Jamest úgy mutatja be, mint az új jószágigazgatót, akinek első számú gyanúsítottja éppen Elizabeth, a néni társalkodónője. A férfinak felkelti az érdeklődését a vonzó ifjú hölgy a különös kézikönyvével, és felajánlja, hogy segít neki férjet találni, azaz megengedi, hogy rajta próbálja ki a csábítás trükkjeit. Amikor azonban a próba túlságosan is jól sikerül, James tudja, csak egyetlen szabály létezik: Elizabeth menjen férjhez az ő márkijához.
Amikor Elizabeth Hotchkiss munkaadója könyvtárában a Hogyan fogjunk márkit egy példányára bukkan, biztos benne, hogy valaki otromba tréfát űz vele. Tudja, hogy kénytelen férjhez menni, hiszen három kisebb testvérét el kell tartania. De vajon ki az, aki kitalálta, mennyire fontos ez neki? A csábítás kézikönyve lehet a megoldás, abból semmi baj nem származhat, ha belenéz egy kicsit.
…ám a férfinak saját szabályai vannak
James Sidwellt, azaz Riverdale márkit azért hívatta magához a nagynénje, mert az idős hölgyet zsarolja valaki. Jamest úgy mutatja be, mint az új jószágigazgatót, akinek első számú gyanúsítottja éppen Elizabeth, a néni társalkodónője. A férfinak felkelti az érdeklődését a vonzó ifjú hölgy a különös kézikönyvével, és felajánlja, hogy segít neki férjet találni, azaz megengedi, hogy rajta próbálja ki a csábítás trükkjeit. Amikor azonban a próba túlságosan is jól sikerül, James tudja, csak egyetlen szabály létezik: Elizabeth menjen férjhez az ő márkijához.
 |
| James-ahogy én képzeltem |
A sorozat első része, a Hogyan fogjunk örökösnőt, nagyon kellemes meglepetés volt. Nem voltak nagy elvárásaim vele szemben, őszintén szólva azt hittem, hogy Julia Quinn nem tud olyan jót alkotni, mint amilyenek Bridgertonék. Szerencsére rám cáfolt, mert végignevettem a könyvet, izgultam a történések miatt, imádtam a szereplőket. Főleg Jamest, szóval nagyon vártam, hogy az ő történetét olvassam. Így sajnálattal közlöm, hogy ez a könyv hatalmas csalódás volt, nagyon alulmaradt az előző részhez képest.
Az előző részben kaptunk egy rettenetesen erős női főszereplőt, és egy kicsit haloványabb férfi főszereplőt. Itt ez pont fordítva volt. Elizabeth számomra nagyon kis gyenge volt, a sutaságával és a vége felé az álszentségével és hisztijével rettenetesen kiakasztott. Még szerencse, hogy ezt Jamest a fejéhez vágta ! Elizabeth immáron szegény, árva fiatal nő, aki egyedül neveli 3 testvérét társalkodónői fizetéséből. Minden vágya, hogy végre megfelelő anyagi hátteret szerezzen ahhoz, hogy kisöccsének a bárói rangjához méltó taníttatást fizessen. Más lehetősége nincs, minthogy férjhez menjen... De kihez? S hogyan? Véletlen ráakad egy könyvre, aminek az a címe, hogy Hogyan fogjunk márkit, ebből próbálja meg megtanulni, hogyan keltse fel egy gazdag úriember figyelmét... és hát ki más lenne alkalmas a gyakorlásra, mint az új jószagigazgató?
Jamest már valamelyest megismertük az első részben, és lássuk be nem okozott csalódást, bár kevesebb sziporkázó megjegyzése volt, mint amikor Carolinet és Blaket próbálta összehozni. Nagynénjét, Lady Danburyt, akinek Elizabeth a társalkodónője, valaki zsarolja, így hozzá utazik, hogy kiderítse ki lehet az. Mindezt úgy teszi, hogy jószágigazgatónak álcázza magát, hogy senki se fogjon gyanút.
 |
| Elizabeth - ahogy én képzeltem |
Ebben a szituációban keveredik össze két főhősünk, és kezdődik el történetünk. Az a helyzet, hogy a történet volt az, ami miatt pont alulmaradt ez a rész az előzővel szemben. Abban megvolt a kémek utáni nyomozás izgalma, és itt hiába a zsarolós háttér, vajnyi keveset alakít a történeten, és nincs fontos szerepe. Emiatt inkább hasonlít a történet kicsit a Bridgerton-kötetekhez, ami nem feltétlen rossz, de a Hogyan fogjunk örökösnőt nekem felülmúlta Bridgertonékat is.
James és Elizabeth igen hamar összebarátkoznak a kötetben, aminek az lesz a következménye, hogy a könyv helyett James próbálja az udvarlás és férjfogás trükkjeire tanítani az ártatlan Elizabethet ami alatt persze egymásba szeretnek főhőseink. Rengeteg aranyos jelenet bontakozik ki köztük ezek közül egyértelműen az a kedvencem, amikor bokszolni tanítja James a lányt és az jól leteríti. Egy kicsit még feldobta a történetet Lady Danbury kerti partija, amikor Elizabeth igen komoly pácba kerül, de persze jön a mi hős márkink, aki megmenti. Apropó ! Itt volt az egész történet bukója elásva (hiszem minden romantikus könyv végefelé kell egy kis konfliktus, hogy ne legyünk nyugodtak, és egy szusszra elolvassuk az utolsó 100 oldalt). Elizabeth végig egy pénzes férfire vágyott és nem tudta, hogy az ott van előtte és ráadásul beleszeretett.. Aztán jön egy bizonyos maszkabál, ahol az előző rész főszereplői Ravenscrofték kicsit bekevernek a márki terveinek.... Na, ahogy Elizabeth ezen a ponton viselkedett.... Fel tudtam volna pofozni, hogy te idióta, vedd már észre, hogy milyen szerelmes beléd ez a pasi !!!! Mindegy lett volna neki, hogy milyen férjet talál, csak legyen pénze, aztán meg játssza a nagy büszkét, hogy nem kell neki James mert márki. Hááhhhhhh, de aztán milyen jól megkapja Jamestől !!!
Múltkor olvastam, hogy kérdezták Julia Quinntől, hogy melyik a kedvenc szereplője, akit
– Maga – mondta a lady és Elizabeth felé bökött az ujjával – nem vett részt a tegnapi jelmezbálon.
Elizabeth-nek leesett az álla. – És ezt akarta nekem mondani?
– Nagyon nem tetszik a dolog. Magát – és Caroline-ra bökött – láttam. A sütőtök, ugye? Barbár gyümölcs.
– Szerintem zöldség – motyogta Caroline.
– Ostobaság! Gyümölcs. Magok vannak a húsában, tehát gyümölcs. Maga, fiam, hol tanult biológiát?
– A tökfélék családjába tartozik- nyögte ki Elizatbeth. – Nem hagyhatjuk ennyiben?
Lady Danbury legyintett. – Bármi legyen is, Angliában nem terem, így engem nem érdekel.
Összességében a maga kategóriájában nem volt rossz könyv, de Julia Quinn tud ennél jobbat is írni. Egyszer azért bőven megérte elolvasni. Sajnálom, hogy ez a sorozat csak két részes, szívesen olvastam még a hadügyminiszteres urakról. :-)
Összességében a maga kategóriájában nem volt rossz könyv, de Julia Quinn tud ennél jobbat is írni. Egyszer azért bőven megérte elolvasni. Sajnálom, hogy ez a sorozat csak két részes, szívesen olvastam még a hadügyminiszteres urakról. :-)
Legjobb külföldi borító: Viszonylag szerencsések vagyunk a magyar borítóval, külföldön eléggé gicces, ízléstelen borítókkal jelent meg a könyv. Ez az egy a kivétel és ez tetszik is.
Kedvenc részem: Amikor mindenki Elizabethéknél van, és teljes a felfordulás
Kedvenc szereplőm: Lady Danbury
Pontszám: 3,5
